Adatvédelem

I./ Adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok:

- 1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),

- 1992.évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,  ( ez volt az alapjogszabály )

- 1998.évi XIX.tv a büntetőeljárásól (Be.),

- 2003.évi CXXXIII. tv. a társasházakról,

- 2005.évi CXXXIII. tv. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól,

- 2011.évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, ( ez a jelenleg alkalmazott és hatályos jogszabály)

- 2012. január 1-től életbe lépő Alaptörvény ( korábban Alkotmány),

- 2012.évi II. tv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Sztv.)

Az adatvédelem kapcsán természetesen a hatóság (NAIH) feladat igen komplex, melyből minket kifejezetten csak a magán, vagy a társasházak területén kiépített zártláncú belső video-technikai kamera (cctv) rendszerekkel kapcsolatos kérdéskör érint. Ennek alapján 2 területet különböztethetünk meg:

a./ Magán terület esetén érintett jogszabály: 2005.évi CXXXIII. tv. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól

2005.évi CXXXIII.tv. 25.§ (1) értelmében a vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult e) elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni.

A 30.§ (2) bekezdése alapján a vagyonőr elektronikus megfigyelő rendszert kizárólag magánterületen, illetve magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megvalósulhat. (ráutaló magatartás már az, ha az érintett ezen a területen megjelenik)

A 30.§ (1) bekezdésének értelmében a vagyonőr az elektronikus megfigyelő rendszer működése útján kép, hang, valamint kép és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

 

b./ Társasházak vonatkozásában érintett jogszabály: 2003.évi CXXXIII. tv. a társasházakról

2003. évi CXXXIII. tv. 25.§ (1)  bekezdése kimondja, hogy zártláncú videó-technikai (cctv) kamera rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

Ezt esetben a (2) bekezdés kimondja, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a közös tulajdonban álló épületekben működő zárt láncú (cctv) videotechnikai rendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

 

II./ NAIH:

Fontos megemlíteni a zártláncú belső video-technikai kamera (cctv) rendszerekhez kapcsolódó adatvédelmi felelősség kérdését. 2012. január 1-től az országgyűlés önálló ombudsmani hatáskörrel megalapította a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság) hatóságot, melynek fő feladata az adatvédelemmel kapcsolatos jogsértések vizsgálata és ellenőrzése. Feladata során a hatóság előszeretettel vizsgálja a telepített (cctv) rendszerek adatvédelmi kezelői jogosultságának kérdését, az adatbiztonság vonatkozásában (kik, hogyan, meddig  kezelik, milyen jogszabályi háttér alapján, stb…)

A fentiek vonatkozásában a 2011.évi CXII. tv 61.§ (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik az adatvédelmi hatósági eljárásról:

  1. elrendelheti a valóságnak nem személyes adat helyesbítését,

  2. elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,

  3. megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,

  4. megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,

  5. elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenes tagadta meg, valamint

  6. bírságot szabhat ki, a kiszabott bírság mértéke 100.000,- Ft. -10.000.000,-Ft.-ig terjedhet!!!

A Hatóságnál bárki bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlása közben jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

 

III./ Adatkezelés célja

Tisztázandó kérdés az, hogy az általunk alkalmazott (cctv) rendszerek milyen adatok kezelésével hozhatók kapcsolatba. Ennek során meg kell vizsgálnunk a vonatkozó jogszabály 2011.évi CXII. tv. értelmező rendelkezését, melynek során az alábbi adatfajták állapíthatóak meg:

 

2. személyes adat:

a meghatározott természetes személlyel (érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

 

3.  különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseletre szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

 

4. bűnügyi személyes adat

5. közérdekű adat

6. közérdekből nyilvános adat

 

A fentiek értelmében a (cctv) rendszerek egyúttal tartoznak a személyes és a különleges adatok körébe. Az adatkezelés során az alábbi alapelveket kell betartani:

  • személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet,

  • az adatkezelés minden szakaszában meg kell felelni e célnak és az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek kell lennie,

  • csak olyan személyes adat kezelhető, mely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig,

  • személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető,

  • az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét, naprakészségét, valamint azt, hogy az érintett csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

 

Ami mindkét esetben (magán terület esetén, társasházi, cctv esetén) egyértelműen meghatározható hogy az adatkezelés célja az emberi élet, testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése, és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme.

 

IV./ Adatkezelés biztonsága

Az adatkezelő kötelessége, hogy az eljárása során megfelelő intézkedésekkel védje az adatokat különösen a jogosulatlan hozzáférés, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés, sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Az adatkezelés során alkalmazott technikai eszközöket úgy kell megválasztani és üzemeltetni, hogy a kezelt adat:

  • az arra feljogosítottak számára hozzáférhető (rendelkezésre állás),

  • hitelességes és hitelesítése biztosított (adatkezelés hitelességes),

  • változatlansága igazolható (adatintegritás),

  • a jogosulatlan hozzáférés ellen védett (adat bizalmassága) legyen.

Az adatkezelő az eljárása során gondoskodik arról, hogy mind a saját mind partnerei informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá a számítógépvírusok, és a számítógépes betörések és a szolgálatmegtagadásra vezető támadások ellen. Az üzemeltető a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

A fent leírtak alapján is egyértelműen látható, hogy maga az adatvédelem egy igen összetett folyamat, melynek során a jogalkotó egyértelműen meghatározta az adatkezeléshez szükséges előírásokat, az adatkezelő személyét, az adatkezeléshez szükséges biztonsági előírásokat, és természetesen a hiányosságok feltátása esetén alkalmazható szankciókat is.

Budapest, 2014……….

 

Murányi László

   ügyvezető

Adatvédelmi funkciók

20140721100712-funkcio-1.jpg

Csak nyilvánosan hozzáférhető képek

Az Utcakép közutakon készült képeket tartalmaz, és ezek semmiben nem különböznek attól, amit Ön vezetés vagy sétálás közben lát. Ilyen jellegű képek több formában elérhetők a világ számos városáról.

20140721100729-funkcio-2.jpg

A képek nem valós idejű képeket tartalmaznak

A képek csak annyit mutatnak, amennyi látható volt azon a napon, Ezután időt vesz igénybe az összegyűjtött képek feldolgozása az interneten való közzététel előtt.

avf_default.jpg

A személyeket és a rendszámtáblákat elhomályosítjuk

Kidolgoztunk egy korszerű technológiát az arcok és rendszámok elhomályosítására, ezt alkalmazzuk valamennyi utcakép esetében.